A lakosság kezében lévő állampapír állomány 2004. szeptember végén 1168 milliárd forintot, az akkori államadósság 10,1 százalékát tette ki. Azóta mind abszolút összegében, mind részarányát tekintve jelentősen csökkent ez az állomány. Adatok szerint 2011. év végén mindössze 746 milliárd forint, vagyis az államadósság mindössze 3,5 százaléka volt a lakossági állampapír-állomány.
Visszaeső belföldi finanszírozás
Az elmúlt időszakra általában is jellemző volt a belföldi befektetők szerepének jelentős csökkenése az államadósság finanszírozásában, vagyis a belföldi intézményi befektetői kör (bankok, biztosítók, befektetési alapok, stb.) részesedése szintén nagymértékben visszaesett. A külföldi befektetők 60%-ot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lényeges kockázati tényezőnek tekintik. A változtatás tehát elengedhetetlen, hisz a belföldi befektetői állomány adja meg igazán a stabilitást a finanszírozásban.
Nemzetközi példák
E gazdasági szükségszerűségre és a korábbi ideálisabb helyzetre tekintettel tehát joggal fordul az ÁKK Zrt. ismét erőteljesen a lakosság, mint aktív állampapír-vásárló felé. Számos országban látunk példát hasonlóra, amikor a lakosság állampapír befektetéseinek ösztönzése érdekében az adósságkezelő speciális lakossági termékeket forgalmaz. Érdekes példa Írországé: miközben finanszírozási problémái miatt jelenleg nem bocsát ki piaci állampapírt a nagybefektetők részére, speciális lakossági állampapír programját jelentősen bővítette.
A módosított stratégia fő területei
A lakosság vásárlási kedvének ösztönzése érdekében négy területen módosított eddigi stratégiáján az ÁKK Zrt.: új termékek bevezetésével, versenyképesebb árazással, az állampapír vásárlás lehetőségének bővítésével és egyszerűsítésével, valamint intenzív marketing tevékenységgel az állampapír, mint magas hozamú és biztonságos befektetési lehetőség megismertetése érdekében.
Két kritikus pont
A felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban két alapvető kritikai megjegyzés érte az ÁKK Zrt-t. Az egyik szerint ezek a lépések kiszorítási hatást eredményeznek a hitelpiacon, azaz a csökkentik a banki forrásokat, amelynek következtében tovább csökken a bankok hitelezési aktivitása. A másik kritika szerint a kialakuló kamatverseny megnöveli a finanszírozási költségeket, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Kiszorítási hatás
Az MNB tájékoztatása szerint az elmúlt másfél évben 3500 milliárd forint összegű külső forráskivonás valósult meg a magyar bankrendszerben. A bankszektor által elfogadott lakossági betétek tehát aligha képeznek forrást új hitelek nyújtásához, az legfeljebb magát a tőkekivonást finanszírozhatja. A belföldi pénzügyi szektor forráshiányát inkább az említett külföldi forráskivonás okozhatja, mint a tervek szerint néhány százmilliárdos nagyságrendű lakossági állampapír értékesítés miatt esetleg csökkenő betétállomány.
Kamatverseny
A közvetlenül értékesített lakossági állampapírok és a bankok betétei alapvetően eltérő futamidejűek, így igazából eddig nem volt közvetlen árverseny közöttük. Az átfedés a Féléves Kincstárjegy bevezetésével alakul ki valójában. Ezen a rövid futamidőn azonban a kamatot döntően a jegybanki irányadó kamat határozza meg, a verseny tehát csak e kamatszinthez képesti felárban jelenhet meg, azaz meglehetősen szűk a mozgástér. Az MNB alapkamat jelenleg például 7 százalék, amelyhez képest érdemi hozamemelkedés a rövid oldalon nemigen képzelhető el, a hosszabb futamidőket tekintve pedig nincs is komoly verseny. A Féléves Kincstárjegynek a teljes államadóssághoz viszonyított viszonylag kis súlya miatt ráadásul nem is tud érdemi hatást gyakorolni sem a teljes, sem pedig ezen belül a forint államadósság átlagos kamatszintjére, amely jelenleg 6,77 százalék.
Összegzés
A közvetlen lakossági állampapír értékesítés az állampapír-piac kezdeteitől, azaz a '90-es évek elejétől kezdve jelentős szerepet játszott az államadósság finanszírozásában. A folyamat a 2000-es évek közepén megtört, a lakossági finanszírozás mind összegét, mind részarányát tekintve lecsökkent. Az elmúlt években kialakult kedvezőtlen folyamatok megfordítása érdekében az állam nagyobb hangsúlyt kíván adni a lakossági megtakarítások állampapírba történő befektetésének egyrészt a befektetések kockázatának csökkentése, másrészt a finanszírozás biztonságának növelése érdekében. A lakossági értékesítésben a kölcsönös előnyök biztosítása a cél: a lakosság biztonságos és jövedelmező befektetési lehetőséghez jut, miközben javul a finanszírozás biztonsága. Érdemes megjegyezni, hogy az állam nem támaszt speciális feltételeket az állampapír értékesítés során: a futamidő végén megkapja a tőkét és a kamatot bárki, aki akár csak ezer forintot is állampapírba fektet. Az állam speciális termékeket, vonzó kamatot, valamint egyszerűsített hozzáférést kínál, amelyet széles körű marketingtevékenységgel támogat. A megvásárolható termékkör a 2 hetes hátralévő futamidejű kincstárjegytől egészen a 16 éves futamidejű államkötvényig terjed.
